1. Az óvodai/kisgyermekkori nevelés története a településen

Óvodánk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Taktabáj községben található.

Intézményünk 1995. február 1-én nyitotta meg kapuit a 3-6-7 éves gyermekek előtt. A községben előtte nem volt óvodai szintű nevelés, az óvodás korú gyermekek a szomszédos Csobajra jártak óvodába.

Az egycsoportos intézményt a fenntartó községi önkormányzat alapította a helyi általános iskolával közös irányítás alatt Patay Sámuel Általános Iskola és Óvoda néven.

18 évig működött közös irányítás alatt az óvoda és az iskola, majd 2012. 12.12-én szétvált a két intézmény és szakmailag önállóan, Taktabáji „Kék Ibolya” Óvoda néven működött tovább.

Egy vegyes életkorú csoporttal működünk, engedélyezett létszámunk 30 fő, de ezt rendszeresen túllépjük, mert a községben az óvodáskorú gyermekek száma jóval több. Az óvodáskorú gyermekek száma növekedést mutat, mivel sok család más településekről a községbe költözött és a családokban a gyermekek száma esetenként 6-12 főt is eléri. Ezekben a családokban a nagyobb lánygyermekek 14-16 évesek, akik rövid időn belül saját családot alapítanak, és gyermekeket szülnek.

A gyermekek 88 %-a roma származású és hátrányos, ingerszegény körülmények között élnek.

2. Az óvoda létszámmutatói

A kezdetektől fogva magas volt az óvodába beiratkozó gyermekek száma, bár a felvehető maximális létszám az Alapító Okiratokban 30 főbben van meghatározva és ez idáig nem változott.

Bejáró gyermek nem volt óvodánkban, az eljáró gyermekek száma nevelési évenként 4-6 fő között volt, jelen tanévben 1 gyermek jár a szomszédos település óvodájába.

3. Az óvoda elhelyezkedése

Óvodánk a község központjában, az egyik legszebb, legcsendesebb helyen a Patay Sámuel által építtetett kastély hátsó szárnyában található, az épület többi részében az általános iskola működik.
Az épület műemlék jellegű és a hozzá tartozó park igen értékes. Jelenleg különleges fái és madárvilága miatt természetvédelem alatt áll. A madarak énekétől hangos zöldövezet ideális hely a 3-7 éves gyermekek fejlődéséhez.
Az óvodás gyermekek gyalogosan könnyen megközelíthetik az óvodát, ezért utaztatási költségek nem terhelik sem a szülőket, sem a fenntartót.

Patay Sámuel és felesége, Udvarhelyi Mária 1726-ban Tornyosi Tamás kassai mesterrel építette az óvodának helyet adó kastélyt.
A fenntartó önkormányzat 2008-ban felújíttatta és folyamatosan karbantartja az épületet valamint elkezdte a hozzá tartozó lovarda rész felújítását is, mely jelenleg IKSZT-ként szolgál. Itt található a község tornaterme, melyet az óvodás gyermekek naponta használnak.
Az épület teljes körűen közművesített, de műemlék jellege miatt gázfűtés kialakítását nem engedélyezték, azért maradt a villanykályhák használata.

4. Az épület

Az épület jobb földszinti szárnyában került kialakításra az óvodai csoportszoba, öltöző-, mosdó- és raktárhelyiség. A gyermekek létszámához viszonyítva a helyiségek kicsik, de bővítésre nincs lehetőség. A fenntartó új óvoda építésének a lehetőségeit keresi.

Tágas udvarunkon van füves-napos és fás-árnyékos terület egyaránt. A fából készült udvari játékok esztétikusak, de a gyermekek létszámához képest kevés. Az óvoda épületétől kb. 200 m-re található a Kastélypark, mely természetvédelmi terület. A Kastélypark mellett folyó Takta egy patak illetve csatorna, Tiszalúcnál összeköttetése van a Holt-Tiszával. Gazdag növény és állatvilága lehetővé teszi az óvodás gyermekek számára a megfigyeléseket, természetvédelemre nevelést. Mellette található a gyermekek számára kikapcsolódást jelentő Kék Ibolya Játszótér, mely a fából készült játékaival tökéletesen illik a környezetbe.

5. Felszereltség és tárgyi környezet

Óvodánkat néphagyományőrző programunk szellemében alakítottuk ki – alakítjuk, szépítjük ma is. Elsősorban természetes anyagokat használunk a berendezéseknél, díszítésnél és a játékokban is.
Bútorzatunk az IPR, Iskola-háló pályázatoknak köszönhetően megújult, de a gyermekszékek az eltelt idő alatt elkoptak. A gyermek-fektetők korszerűtlen vas szétnyitható ágyak, melyek kopottak, ellaposodtak, a fekvő felületet biztosító vásznak tönkre mentek, ezért a legfontosabb feladat ezek cseréje korszerű, letörölhető műanyag fektetőkre.

Az öltözőszekrények újak, az engedélyezett csoportlétszámnak megfelelőek.
A különböző pályázatoknak köszönhetően rendelkezünk a kötelező eszközökkel, de előtérbe helyezzük a saját készítésű fejlesztő játékokat, melyeket hulladékok újrahasznosításával a gyermekkel közösen készítünk. Az építőjátékok, autók, babák száma a rongálódások során erősen lecsökkent.
A mindennapok során folyamatosan használunk laptopot, projektort, rendelkezünk interaktív táblával, nyomtatóval, internet hozzáféréssel. A hangosítást az IKSZT-ből kölcsön kapott erősítővel és hangfallal oldjuk meg. A gyermekek számára nem rendelkezünk külön számítógéppel, mert a „kakaóbiztos” számítógép elavult, tönkrement.

A tornaterem jól felszerelt, a gyermekek számának megfelelő eszközök állnak a rendelkezésünkre.

6. Személyi feltételek

Az óvoda alapításától kezdve kisebb magszakításokkal 2 óvónő és 1 dajka foglalkozik a gyermekekkel. A két óvónő személye nem változott, csak az egyik kétszer szült ez idő alatt.
A dajkák közül az egyik 2014-ben nyugdíjba vonult.

1995. 02.01-2000.06.30-ig 2 óvónő 1 dajka
2000.07.01-2002.08.31-ig 1 óvónő 1 dajka
2002.09.01-2007.06.30-ig 2 óvónő 1 dajka
2007.07.01-2009.02.28-ig 1 óvónő 1 dajka
2009.03.01-2014.08.31-ig 1 óvónő 2 dajka
2014.09.01- jelenleg is 2 óvónő 1 dajka

Az óvónők főiskolai végzettséggel, az egyik dajka szakképesítéssel rendelkezett.
Jelenleg 1 óvónő főiskolai végzettséggel, 1 óvónő főiskolai végzettséggel és szakvizsgával, a dajka szakképesítéssel rendelkezik.
Az óvónők átlag életkora 47 év, a dajka 37 éves.
Az egyik pedagógus 32 éve, a másik 24 éve van a pályán.
Egyik óvónő Pedagógus I, a másik Pedagógus II. besorolásban van.
Továbbképzésekben való részvétel az elmúlt 5 évben:

További nevelő munkát segítők alkalmazására nincs finanszírozási lehetőség, ezért nincs óvodatitkár, pedagógiai asszisztens, külön takarító, szakorvos, pszichológus, úszómester stb.
A fejlesztőpedagógusi és logopédiai ellátást a Pedagógiai Szakszolgálat látja el.

7. Szervezeti működés

A fenntartó tekintetében nem történt változás az óvoda alapítása óta.
A kezdetben közös irányítás alatt működő Patay Sámuel Általános Iskola és Óvoda az intézmények átszervezés miatt 2012.12.12-én óvodára és iskolára vált szét, ekkor lett szakmailag önálló intézmény és a Taktabáji „Kék Ibolya” Óvoda nevet kapta és csak székhely intézménnyel rendelkezik, amely egyben feladatellátási hely is.

8. Amire büszkék vagyunk

Az óvoda helyi értékei, korábbi eredmények, erősségek:
Szakmai fejlődésünk érdekében bekapcsolódtunk a területi szakmai munkaközösség munkájába, aktív kapcsolatban állunk a Tokaji és Szerencsi Járás óvodáival.
Az óvónők folyamatosan vesznek részt képzéseken annak érdekében, hogy a gyermekek minél szélesebb körű ismereteket kapjanak./ néptánc oktatás, magyar és cigány népismeret, kézműves foglalkozások stb./és neveltségi szintjük pozitív irányban fejlődjön. /agressziókezelés, konfliktuskezelés, másság elfogadása stb./

2006.-ban a HEFOP 3.1.3. pályázat nyerteseiként pedagógiai fejlesztő munkánkba beépítjük a kompetencia alapú oktatás alapelveit, céljait, feladatait, módszereit, eszközeit.
A sikeres munkavégzés érdekében az óvónők folyamatosan kötelező és választott képzéseken vesznek részt és a szerzett ismereteket a lehető leghatékonyabb módon igyekeznek felhasználni a gyermekek személyiségformálása folyamatában.
2008-tól kezdtük programunkba beépíteni és megvalósítani az IPR-t. A pályázatban való részvétel során a kötelező eszközjegyzékben szereplő összes eszközt beszereztük, felújítottuk az óvoda bútorzatának jelentős részét, udvarunkon új, fából készült játékok telepítésére került sor, a gyermekek és családtagjaik ingyenes programokon és kirándulásokon vehettek részt.
2009-ben a TÁMOP 3.3.7. Iskola-Háló pályázat során az általános iskolával karöltve bázisintézmény voltunk, irányítottuk a Tokaji Kistérséghez tartozó óvodák integrációs tevékenységét. Bemutató foglalkozásokat, előadásokat tartottunk, kiadványt készítettünk a gyermekek mérésével, értékelésével, egyéni fejlesztésével kapcsolatban, jó gyakorlatokat fejlesztettünk ki és adtunk át. A gyakorlati évek tapasztalatai alapján kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek egyénre szabott fejlesztése.
Informatikai pályázat során eszközkészletünk interaktív táblával, projektorral, laptoppal, internet hozzáféréssel bővült, az IKT eszközök használata mindennapos.

Az óvoda és a család kapcsolata:
Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében helyi programunk új lehetőségeket tár fel.
Az óvoda a néphagyományőrzés és az értékteremtés kezdeményezőjeként újraéleszti a nép, az adott közösség hagyományait, egyben új megvilágításba helyezi a család biztonságadó szerepét. Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt. Az óvodában folyó néphagyomány ápolás hatására a családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltást jelentenek: vállalják, magukénak kezdik vallani a múlt értékeit, a magyar és a roma kultúra hagyományait egyaránt. A gyermekek az együttlétekből a családi – óvodai egymáshoz tartozás örömét kapják örökül. A közös együttlétek során a szülőkben és a gyermekekben nő a közös tevékenységek iránti igény. Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat a programból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják, egyben hatnak a családok szemléletmódjára. A közös tevékenységek felébresztik az otthoni kipróbálás vágyát, egyre több család életmódjában évről évre visszatérően jelennek meg az ünneplés óvodában látott elemei. A közös együttlétek érzelmi többletet jelentenek a résztvevő felnőtteknek, gyermekeknek, mindenki kölcsönösen tanul, gazdagabbá válik.

Óvodánk dolgozói és gyermekei örömmel, nyitottan fogadják az érdeklődőket és a velük kapcsolatot kialakítani szándékozókat, szülőket, pedagógusokat egyaránt.